Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság válasza

Értékelés:
(0 szavazat)

Dávid János és Rohánszky Mihály kollégánk 2012. február 7-én voltak a Hvg szerkesztőségében és a magánnyomozói adatkezeléssel, illetve az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezési kötelezettséggel kapcsolatban megbeszélést tartottak. A megbeszélést követően a Hvg munkatársa felvette a kapcsolatot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, ahonnan a következő válasz érkezett:

 1. Az Infotv. 3. § (1) bekezdés 2. pontja alapján személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Az érintett a törvény értelmében bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy lehet [Infotv. 3. § (1) bekezdés 1. pont].
Adatkezelésnek minősül az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése [Infotv. 3. § (1) bekezdés 10. pont].
Az „adatokon végzett művelet” fogalmát az Infotv. nem határozza meg. A korábban hatályos, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényhez (a továbbiakban: Avtv.) fűzött indokolás szerint az adatkezelés az adatokra alkalmazható minden elképzelhető műveletet felölelhet. „Ha nem így lenne, egyes adatkezelési technikák alkalmazásával megkerülhetővé válnának a törvényes előírások. Azáltal viszont, hogy a tevékenység van meghatározva, feleslegessé válik az alkalmazott eljárások körülírása. Nem szükségszerű, hogy a felsorolt valamennyi adatkezelési tevékenységet ugyanaz végezze, de az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a törvényes előírásoknak. […] Az egyes adatkezelési tevékenységek kiemelését szokatlanságuk, negatív jellegük indokolja: az érintett érdekei súlyosan károsulhatnak, vagy éppen ellenkezőleg, az érintett jogtalan előnyhöz juthat, ha adatai nem a valóságos helyzetet tükrözik, megsemmisülnek vagy kezelésüket fizikailag - mechanikus vagy elektronikus módszerrel – korlátozzák”. E tekintetben az új törvény lényegében nem módosította a korábbi szabályokat, így az Avtv. indokolásában található megállapítások az Infotv.-re is érvényesek.
2. Az Infotv. 3. § (1) bekezdés 9. pontja értelmében „az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja”, adatkezelőnek minősül.
A törvény csupán általánosságban határozza meg az adatkezelő fogalmát, ezért azt, hogy konkrét esetben ki vagy mi minősül adatkezelőnek, csak az adott eset körülményeinek figyelembe vételével és alapos mérlegelésével lehet eldönteni.
A fentiekből következően az egyes foglalkozási ágak dolgozói, illetőleg a természetes személyek is akkor minősülhetnek adatkezelőnek, ha rájuk nézve adott esetben teljesül az Infotv. 3. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt valamely feltétel, vagyis ők határozzák meg az adatkezelés célját, valamint meghozzák és végrehajtják, illetve az általuk megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatják az adatkezelésre vonatkozó döntéseket. Felhívom szíves figyelmét ugyanakkor arra, hogy a munkavállalók a munkájuk során kezelt adatok tekintetében általában nem minősülnek adatkezelőnek, mert leggyakrabban a munkáltató nevében, képviseletében járnak el és ily módon a foglalkoztató tekinthető adatkezelőnek. 3. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüaktv.) 3. § a) pontja szerint egészségügyi adat az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy
róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás). Az egészségügyi adatok az Infotv. 3. § (1) bekezdés 3. pont b) alpontja alapján a különleges adatok körébe tartoznak.
Az Eüaktv. 3. § g) pontja alapján betegellátó fogalma alá tartozik a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész. Az Eüaktv. 3. § i) pontja alapján a betegellátó a törvény hatálya alá tartozó adatkezelőnek minősül.
Az Infotv. 65-68. §-a rendelkezik az adatvédelmi nyilvántartásról, a személyes adatokat kezelő szervek vagy személyek adatkezeléseit tartja nyilván az érintettek tájékoztatása céljából. A személyes adatok kezelésének nyilvántartásba vételét az adatkezelő köteles kérelmezni a Hatóságnál. Az adatkezelés a nyilvántartásba vételt megelőzően nem kezdhető meg [Infotv. 66. § (1) bekezdés].
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Infotv. 65. § (3) bekezdés c) pontja értelmében a Hatóság nem vezet adatvédelmi nyilvántartást arról az adatkezelésről, amely gyógykezelés vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségével, egészségi állapotával kapcsolatos személyes adatokra vonatkozik. Az Eüaktv. 3. § g) pontjában meghatározott egészségügyi dolgozóknak tehát – a korábban hatályos Avtv. rendelkezéséhez hasonlóan – továbbra sem kell kérelmezni az Infotv. 65. § (3) bekezdés c) pontjában említett adatok tekintetében az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételét.
4. Az Infotv. célja „az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon” [Infotv. 1. §].
Az Infotv. ennek érdekében meghatározza az adatkezelőkre vonatkozó legfontosabb kötelezettségeket. Többek között ilyen a célhoz kötöttség elve (Infotv. 4. §), az adatkezelés jogalapja (Infotv. 5-6. §), az adatbiztonság követelménye (Infotv. 7. §), az érintett jogainak biztosítása (Infotv. 14-19. § és 21. §), valamint az érintett előzetes tájékoztatásának követelménye (Infotv. 20. §). Az említett rendelkezések mellett az adatkezelőknek – adott esettől függően – természetesen eleget kell tenniük a törvényben foglalt egyéb szabályoknak is ahhoz, hogy az adatkezelésük jogszerű legyen.
5. Amennyiben az adatkezelés nem felel meg az Infotv.-ben foglalt valamely követelménynek, az érintett egyrészt polgári peres vagy büntetőeljárást kezdeményezhet jogainak védelme érdekében, másrészt bejelentéssel élhet a Hatóság felé, illetőleg az Infotv.-ben meghatározott estekben a Hatóság bejelentés nélkül, hivatalból is eljárást indíthat egy adatkezelő ellen.
- Az érintett a személyes adatok védelméhez fűződő jogának megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. E lehetőség az Infotv.-hez fűzött indokolás szerint a „törvény érvényesülésének a legfőbb garanciája”. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezheti [Infotv. 22. § (1), (2) és (5) bekezdés].
- A fentieken túlmenően az érintett bírósághoz fordulhat személyhez fűződő jogának megsértése miatt is. A bíróság előtt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 84.
§-a alapján a következő igényeket támaszthatja: „a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint”.
- Az érintett továbbá büntetőeljárást is kezdeményezhet az adatkezelővel szemben. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény ugyanis kimondja, hogy: „177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti. (3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.”
- Az Infotv. 52. § (1) bekezdése értelmében „[a] Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll”. Abban az esetben, ha a Hatóság a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsérelem vagy annak közvetlen veszélye fennállását megalapozottnak tartja, az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére szólítja fel [Infotv. 56. § (1) bekezdés].
- Ha az 56. § szerinti felszólítás vagy ajánlás alapján a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetésére nem került sor, továbbá akkor is, amikor a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínűsíthető a személyes adatok jogellenes kezelése, és a jogellenes adatkezelés személyek széles körét érinti, különleges adatokat érint, vagy nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elő, a Hatóság az Infotv. 58. § (2) bekezdés a) pontja, valamint az Infotv. 60. § (4) bekezdése alapján adatvédelmi hatósági eljárást indíthat, illetőleg indít.
Az Infotv. 61. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a]z adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság a) elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését, b) elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, c) megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását, d) megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását, e) elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta meg, valamint
f) bírságot szabhat ki”.
A Hatóság által kiszabható bírság mértéke százezertől tízmillió forintig terjedhet [Infotv. 61. § (3) bekezdés]. A bírság nem az adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentkezés elmulasztása esetén kilátásba helyezett szankció, mindazonáltal a bírság kiszabásakor a Hatóság ezt a körülményt is mérlegeli.
6. A magánnyomozói tevékenység végzésének szabályait a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.) határozza meg.
Az Szvtv. 34. § (1) bekezdése határozza meg, hogy milyen tevékenységeket végezhet a magánnyomozó a munkája során. Eszerint „[a] magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében a) adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet; b) az igazolvány bemutatását követően - külön jogszabályokban foglaltak szerint - az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta vagy a minősített adat védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik; c) kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai megtartásával készíthet, illetve használhat fel; d) a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak a címzett vagy a feladó előzetes hozzájárulásával ellenőrizheti”.
Az Infotv. fentebb ismertetett 3. § (1) bekezdés 10. pontja értelmében a nyilvántartott adatok gyűjtése, lekérése és felhasználása is adatkezelésnek minősül. Az Infotv. 4. § (1)-(2) bekezdése kimondja, hogy személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Az Infotv. 5. § (1) bekezdése szerint továbbá személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli.
Mivel a magánnyomozó csak olyan adatot kérhet, amit a megbízó – személyes eljárása esetén – is kérhetne, ezért az említett nyilvántartásokat vezető szervek előtt igazolnia kell az adatkezelés célját és jogalapját, amit a megbízó által adott felhatalmazás tartalmaz.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból való adatkérési gyakorlat egységesítése érdekében a honlapján közzétett egy tájékoztatót, amelyben szerepel egy „kérelem adatlap” és „megbízólevél” (http://www.szvmszk.hu/index.php?pg=magannyomozasi_tajekoztatok). A kérelem adatlap az adatkérés célját, a megbízólevél az adatkérés jogalapját igazolja a nyilvántartásokat vezető szerv irányába.
7. A magánnyomozók általi kép- és hangfelvétel rögzítésének kereteit, az Szvtv. 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján egyrészt a magánnyomozó és a megbízó között létrejött
szerződés, másrészt az Infotv.-ben foglalt kötelezettségek határozzák meg. Mindemellett a magánnyomozóknak figyelemmel kell lenniük az Szvtv.-ben foglalt egyéb korlátozásokra is.
A törvény értelmében ugyanis nem lehet kép- és hangfelvételt készíteni olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében [Szvtv. 34. § (2) bekezdés]. Az Szvtv. 35. § kimondja továbbá, hogy „[a] magánnyomozás nem irányulhat a) diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai tevékenységére; b) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy hivatalos tevékenységére; c) természetes személyek személyes és különleges adataira, kivéve, ha a személyes adatok törvény alapján a megbízó számára hozzáférhetőek, illetve, ha az adatgyűjtéssel érintett ehhez - különleges adatai tekintetében - írásban hozzájárul”.
8. Az Infotv. 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően: „9. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; […] 18. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi”.
Az egyes követeléskezeléssel foglalkozó cégek és magánszemélyek adatátvételének jogalapja különböző lehet, attól függően, hogy az alapkövetelés jogosultja maga, vagy megbízás útján próbálja érvényesíteni a követelést, engedményezi a követelést, esetleg az alapszerződésben foglaltak alapján ruházza át követelését adósságkezelő cégnek. Az engedményezési és a megbízási jogcím között az a lényeges különbség, hogy míg a megbízás esetén a követelés behajtása a szolgáltató nevében folyik, addig engedményezés esetén a behajtó cég, vagy ügyvédi iroda saját nevében szólítja fel a fogyasztót/ügyfelet teljesítésére. Ebből pedig az következik, hogy – az Infotv. 3. § (1) bekezdés 9. és 18. pontjára való tekintettel – az adatátvétel jogalapja szerint a követelést kezelő minősülhet adatkezelőnek és adatfeldolgozónak is.
Az engedményezés szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza. A Ptk. 328. § (1) bekezdése értelmében a „jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés)”. Engedményezéskor – a Ptk. 329. § (1) bekezdése alapján – az engedményezett a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is, ezért adatkezelőnek minősül.
A megbízás szabályait ugyancsak a Ptk. határozza meg. A Ptk. 474. § (1)-(2) bekezdése szerint a megbízott köteles a megbízási szerződés alapján a rábízott ügyet – a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően – ellátni. A megbízás alapján eljáró követeléskezelő társaság vagy magánszemély az Infotv. 3. § (1) bekezdés 18. pontjában foglalt adatfeldolgozónak minősül, mivel a megbízási szerződés alapján csupán az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatokat végez az alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől függetlenül.


Az üzenet letölthető, az alább található mellékleteknél.

BettingY.com bonuses Mobile Sky Bet app.